Szamádhi – az isteni tudat csúcsa
A nirvikalpa szamádhi a legmagasabb szamádhi, amit a legtöbb spirituális mester elér. Néhány óráig vagy néhány napig tart, és aztán le kell jönni. Mi történik, amikor az ember lejön? Gyakran előfordul, hogy elfelejti a saját nevét. Elfelejti, hogy hány éves. Nem tud rendesen beszélni. De folytonos gyakorlással fokozatosan képessé válik rá, hogy a nirvikalpa szamádhiból lejőve azonnal normális módon tudjon ténykedni.
Általában, amikor valaki belép a nirvikalpa szamádhiba, nem akar újra visszatérni a világba. Ha tizennyolc vagy huszonegy napig ott marad, minden valószínűsége megvan annak, hogy a lélek örökre elhagyja a testet. A régmúlt időkben voltak olyan spirituális mesterek, akik elérték a nirvikalpa szamádhit, és nem jöttek vissza. Elérték legmagasabb szamádhijukat, de lehetetlennek találták, hogy a világ atmoszférájába lépjenek, és emberi lényként dolgozzanak. Ebben a tudatállapotban nem lehet a világban tevékenykedni; egyszerűen lehetetlen. De van isteni gondviselés. Ha a Supreme azt akarja, hogy egy bizonyos lélek itt a földön dolgozzon, a Supreme még huszonegy vagy huszonkét nap elteltével is az isteni tudat egy másik, dinamikus csatornájába helyezheti az illetőt, és visszaküldi a földi síkra, hogy itt tevékenykedjen.
Az élet küzdelmei fölött lelkem a végtelent átszelő tűzmadár.
Sri Chinmoy könyvei
Sri Chinmoy tanítása – Gunagriha írása
Sri Chinmoy Belső Iskola
Sri Chinmoy spirituális útja