Láhirí beavatása
Egy este Sjáma Csaran Láhirí a Himalája lábainál barangolt. Látogatóban volt azon a környéken. Egyszer csak egy hangot hallott, amely azt mondta: “Sjáma Csaran, Sjáma Csaran.” Meglepődve látta, hogy egy szádhu szólítja a távolból. A szádhu odament hozzá, és így szólt:
– Nem ismersz meg, gyermekem, fiam?
Azután Sjáma Csaran apjának és nagyapjának nevét mondta. Sjáma Csaran még ekkor sem ismerte fel őt. A szádhu hatalmas szeretetet árasztott rá, és elvezette egy barlanghoz, ahol egy háromágú szigonyt, egy szent vizesedényt, egy oroszlánbőrt, egy tigrisbőrt és egy dzsapaláncot mutatott neki.
– Megismered ezeket? Mind a tiéd.
De Sjáma Csaran nem ismerte fel őket. A szádhu akkor rátette a kezét Sjáma Csaran gerincére. Sjáma Csaran azonnal rájött, hogy azok valóban az ő holmijai voltak.
– Az én nevem Babadzsí, gyermekem. Előző életedben kedves tanítványom voltál. A spirituális fejlettség nagyon magas szintjén hagytad el a testedet. Szeretném, ha ebben az életben teljessé tennéd spirituális életedet – mondta a szádhu.
Sjáma Csaran meghajolt mestere előtt, és csak sírt és sírt. Azt mondta, hogy nem akar visszamenni a feleségéhez és a családjához, de Babadzsí így szólt:
– Nem lehet, vissza kell térned hozzájuk. Isten azt akarja, hogy családi életet élj, és közben őrizd meg legmagasabb tudatodat, és vezesd a családos embereket, hogy jobb, magasabb és tisztább életet éljenek. Néhány nap múlva beavatlak. Amíg a Himalája közelében maradsz, gyere és látogass meg minden nap.
Sjáma Csaran nagyon boldog volt, hogy mestere be akarja avatni őt. Hálával és gyönyörrel teli szívvel távozott.
Néhány nappal később Láhirí visszatért mesteréhez. Babadzsí így szólt:
– Eljött az ideje, hogy beavassalak, de mielőtt megtenném, meg kell innod ezt a folyadékot. Sjáma Csaran egy agyagedényből egy nagyon nagy adag olajszerű folyadékot ivott. Ennek következtében nagyon sokszor hányt, és hasmenése volt. Azután Babadzsí így szólt:
– Most megtisztultál, fiam. Purít, halavát és egyéb édességeket adok. Egyél belőlük kedvedre. Sjáma Csaran mohón megette őket. Azután a mester részvéttelien, fenntartás és feltétel nélkül beavatta őt.
Magyarázat:
Ha azt mondjuk, hogy minden léleknek csak egyetlen élet adatik, azzal hatalmas baklövést vétünk. Minden lélek sok-sok életen megy keresztül, mielőtt megtestesíti, felfedi, és kinyilvánítja a végső Igazságot. Elindulunk valahonnan, és eljön az idő, amikor végül elérjük a célt. Minden élet segíti a lelket, hogy előre haladjon elrendelt célja felé. Ha ebben az életben elkezdünk valamit, és nem fejezzük be, akkor a következő életben be kell fejeznünk, mert amíg nem tesszük, nem leszünk tartósan elégedettek. Minden egyes élet azt jelenti, hogy megteszünk néhány lépést az Örökkévalóság útján haladva. Ha tovább gyalogolunk, menetelünk, és futunk, akkor minden élet kétségtelenül előrehaladás egy megvilágosítóbb és betöltőbb valóság felé.
Sri Chinmoy könyvei
Sri Chinmoy tanítása – Gunagriha írása
Sri Chinmoy Belső Iskola
Sri Chinmoy spirituális útja