Előszó – Carl Lewis ajánlása
1997-ben visszavonulva a versenyzéstől, többé nem futok és ugrok a világkörüli útjaimon. De miután – 1980-tól 1996-ig – öt olimpiai atlétikai csapatban képviseltem Amerikát, bizonyosan átérzem és tudom, hogy a ma olimpiai reménységei mit tesznek és gondolnak.
Az ő számukra szeretném ajánlani ezt a könyvet.
Számomra az Olimpia lényege az egyik kedvenc idézetemben testesül meg, mely Sri Chinmoytól származik: ,,Minden atlétának észben kellene tartania, hogy nem egymással, hanem saját képességeikkel versenyeznek.” Mindig ehhez az idézethez fordultam, ha szükségem volt a versengési tűz elleni injekcióra.
Sokan talán nincsenek ennek tudatában, de én Sri Chinmoyt, az indiai spirituális tanítót, egész olimpiai karrierem alatt ismertem. Az ő spirituális központja New York-ban, majdnem olyan, mint egy otthon a számomra. Mindig, mikor a környéken jártam, meglátogattam Sri Chinmoyt. Ő és sok tanítványa is eljöttek az 1984-es, 1988-as, 1992-es és az 1996-os olimpiára, hogy támogassanak engem.
Sri Chinmoyjal a kapcsolatom spirituálisan kezdődött, mivel ő olyan szeretetteli, pozitív és felemelő volt. Ez az ösztönzés segített az atlétikai klubommal, a csapattársaimmal és a kapcsolataimban. A későbbi években arra bíztatott, hogy folytassam az atlétikai karrieremet. Sri Chinmoy fiatalkorában sprinter volt; negyvenes évei körül maratoni futó, és amikor 55 éves lett, elkezdett súlyt emelni. Amikor láttam Sri Chinmoyt az ő korában súlyokat és autókat emelni, akkor úgy éreztem, hogy személyként és atlétaként is fejlődnöm kell.
Mikor 30 vagy 35 éves lettem, mindig azt hallottam, milyen idős vagyok. Még ha minden egyes nap azt hallottam is: „Túl öreg vagy, nem tudod megtenni!”, akkor is csak arra összpontosítottam, hogy mit tudnék megtenni.
És amikor 1988-ban, 100 méteren megnyertem a második aranyérmemet, én voltam a legidősebb aranyérmes, és az egyedüli, aki megismételte ezt a győzelmet. Amikor 1991-ben felállítottam a világcsúcsot 100 méteren, én voltam a legidősebb világcsúcstartó ebben a számban. Az atlantai távolugráson én voltam a legidősebb távolugróbajnok. Sri Chinmoy megmutatta nekem, hogy ha csak a benned lévő Legfelsőbbet követed, és kihívod saját magadat, akkor valóban nincsenek korlátok.
Higgyetek nekem, az öröm, ami abból fakad, hogy túlszárnyalod önmagadat, a leghihetetlenebb érzés a világon. Sokszor éreztem. És élveztem nézni, ahogy mások is megtapasztalják.
A legvégső öröm abból jön, ha az ember a saját abszolút legjobbját nyújtja, függetlenül attól hányadikként ér célba.
Carl Lewis
Sri Chinmoy könyvei itt kaphatók
Sri Chinmoy tanítása – Gunagriha írása
Sri Chinmoy Belső Iskola
Sri Chinmoy spirituális útja