Spiritualitás: mi az és mi nem az
A spiritualitás nem menekülés a való világ elől. A spiritualitás megmutatja nekünk, mi az igazi valóság, és hogyan fedezhetjük azt fel itt a földön.
A spiritualitás nem az élet megtagadása, hanem az élet legtisztább elfogadása. Az életet fenntartások nélkül el kell fogadni. Az életet lélekteljesen meg kell valósítani. Az életet teljesen át kell alakítani. Az életet örökké kell élni.
A spiritualitás nem a tudatlanság dala. A spiritualitás a koncentráció, a meditáció és a megvalósulás szülőanyja. A koncentráció lendületesen elvisz engem Istenhez. A meditáció csendben elhozza hozzám Istent. A megvalósulás sem engem nem visz Istenhez, sem Istent nem hozza el hozzám. A megvalósulás feltárja előttem, hogy Isten a Valóság Végtelenségének kék madara, én pedig az Isteniség Igazságának arany szárnya vagyok.
A spiritualitás megtanította nekem, mi a különbség beszédem és csendem között, elmém és szívem között. A beszédben megpróbálok válni valamivé. A csendben létezem. Mikor kinyitom a számat, Isten becsukja a szívemet. Mikor becsukom a számat, Isten kinyitja a szívemet.
Elmém így szól: “Istennek szüksége van rám.” Szívem így szól: “Szükségem van Istenre.” Elmém birtokolni akarja Isten teremtését, miközben tagadja azt. Szívem át akarja ölelni Isten teremtését, miközben szolgálja azt.
Elmém azt mondja, nem tudja, hogy Istenre gondol-e vagy saját magára. Elmém időnként úgy érzi, mivel nem gondol Istenre, Isten sem gondol őrá. Szívem látja és érzi, hogy Isten gondol rá, még akkor is, ha ő nem törődik vele, hogy Istenre gondoljon.
Sri Chinmoy könyvei
Sri Chinmoy tanítása – Gunagriha írása
Sri Chinmoy Belső Iskola
Sri Chinmoy spirituális útja